Supplex Libellus Valachorum, 1791. márc. 11.: az erdélyi oláhok jogkiterjesztésüket kérő felségfolyamodványa. - Szövegezése g.k. papok közös munkája volt. A múltteremtő →dákoromán kontinuitás elmélete alapján kijelentették: ők fogadták be a többi nemzetet és vallást, s mivel Erdély lakói közül legnépesebb az oláh (szerintük kb. 1 millió) s az →Approbaták véletlenül nem sorolta föl jogaikat, a rendiség keretei közé beemeléseként kívánták: az oláhok 4. nemzetként való elismerését; az oláh papságnak, nemességnek és közrendűeknek a →három nemzet megfelelő rétegeivel azonos jogokat; vegyes v. oláh többségű v. tisztán általuk lakott településeken a saját nyelhasználatot; oláh v. vegyes földr. elnevezéseket; a közigazgatásban számarányuk szerinti képviseletet. A ~ elutasítása esetén nemzgyűl. engedélyzését kérték, hogy sérelmeiket összefoglalhassák. - A ~mal egyidőben keletkezett Babb János pp-nek a g.k. papság nevében írott külön felségfolyamodványa, azonos alapkövetelésekkel, de a dák folytonosságra hivatkozás meséje nélkül. - Az 1791. VII. 21-i kérvény csupán az oláhok hivatalviselésének kiterjesztését igényelte. - II. Lipót (ur. 1780-82) a kérvényeket az ogy-nek küldte, melynek határozata szerint az oláhság a m. és székely nemz. ter-én nem kaphat a meglévőnél több polgárjogot, mivel a nemesek és szabadosok jogai s a jobbágyok terhei hovatartozástól függetlenül azonosak. A gör. kat-ok vallásgyakorlata szabad, a görögkeletiek szabad vallásgyakorlatáról törv-javaslat készült, a papságukat tartsák el híveik. Az oláh papok képzetlenek és tudatlanok, ezért népük is műveletlen; ennek megoldását az egyházügyi rendszeres biz-ra bízták. - Az oláh nemz. elismertetése a ~mal nem sikerült, de nemz. tudatuk kialakításához jelentősen hozzájárult. 88

Eder, Jos. Carl: ~ Transsilvaniae iura tribus receptis nationibus communia postliminio sibi adseri postulantium. Kolozsvár, 1791. - Jancsó Benedek: A román nemz. törekvések tört. és jelenlegi állapota 1-2. köt. Bp., 1896-99. - Tóth András: Az erdélyi román kérdés a 18. sz-ban. Uo., 1938. - I. Tóth Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus első százada 1697-1792. Uo., 1946:375.

Supplex Libellus Valachorum, 1791. márc. 11.: az erdélyi oláhok jogkiterjesztésüket kérő felségfolyamodványa. - Szövegezése g.k. papok közös munkája volt. A múltteremtő →dákoromán kontinuitás elmélete alapján kijelentették: ők fogadták be a többi nemzetet és vallást, s mivel Erdély lakói közül legnépesebb az oláh (szerintük kb. 1 millió) s az →Approbaták véletlenül nem sorolta föl jogaikat, a rendiség keretei közé beemeléseként kívánták: az oláhok 4. nemzetként való elismerését; az oláh papságnak, nemességnek és közrendűeknek a →három nemzet megfelelő rétegeivel azonos jogokat; vegyes v. oláh többségű v. tisztán általuk lakott településeken a saját nyelhasználatot; oláh v. vegyes földr. elnevezéseket; a közigazgatásban számarányuk szerinti képviseletet. A ~ elutasítása esetén nemzgyűl. engedélyzését kérték, hogy sérelmeiket összefoglalhassák. - A ~mal egyidőben keletkezett Babb János pp-nek a g.k. papság nevében írott külön felségfolyamodványa, azonos alapkövetelésekkel, de a dák folytonosságra hivatkozás meséje nélkül. - Az 1791. VII. 21-i kérvény csupán az oláhok hivatalviselésének kiterjesztését igényelte. - II. Lipót (ur. 1780-82) a kérvényeket az ogy-nek küldte, melynek határozata szerint az oláhság a m. és székely nemz. ter-én nem kaphat a meglévőnél több polgárjogot, mivel a nemesek és szabadosok jogai s a jobbágyok terhei hovatartozástól függetlenül azonosak. A gör. kat-ok vallásgyakorlata szabad, a görögkeletiek szabad vallásgyakorlatáról törv-javaslat készült, a papságukat tartsák el híveik. Az oláh papok képzetlenek és tudatlanok, ezért népük is műveletlen; ennek megoldását az egyházügyi rendszeres biz-ra bízták. - Az oláh nemz. elismertetése a ~mal nem sikerült, de nemz. tudatuk kialakításához jelentősen hozzájárult. 88

Eder, Jos. Carl: ~ Transsilvaniae iura tribus receptis nationibus communia postliminio sibi adseri postulantium. Kolozsvár, 1791. - Jancsó Benedek: A román nemz. törekvések tört. és jelenlegi állapota 1-2. köt. Bp., 1896-99. - Tóth András: Az erdélyi román kérdés a 18. sz-ban. Uo., 1938. - I. Tóth Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus első százada 1697-1792. Uo., 1946:375.